Jókai Mór (született Ásvai Jókay Móric) 1825. február 18-án született Komáromban, egy református, középnemesi, értelmiségi családban. 1848-ban a márciusi ifjak egyik vezető alakja lett. Részt vett a forradalmi eseményekben, ő fogalmazta meg és olvasta fel a tizenkét pontot, és aktívan közreműködött a sajtószabadság kivívásában. Ebben az évben változtatta meg nevét is: a nemesi származásra utaló „y”-t „i”-re cserélte, és a hosszabb Móriczból a rövidebb Mór formát kezdte használni – ezzel is jelezve demokratikus gondolkodását. A szabadságharc leverése után bujdosott, majd komáromi menlevéllel tért vissza az irodalomhoz. 1848-ban vette feleségül a nála nyolc évvel idősebb Laborfalvi Rózát, a kor ismert színésznőjét, aki jelentős támasza lett. A forradalom után visszavonultan, de rendkívül termékenyen alkotott: a szobájában ülve, a felesége társaságában írta meg legismertebb műveit. Jókai életműve rendkívül gazdag: több mint száz regényt, ezernyi novellát és publicisztikai írást hagyott hátra. Legismertebb művei közé tartozik Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok és Az arany ember, stb. Ezekben gyakran a reformkori és a dzsentri-világot ábrázolta: gazdag urak életét, vagyoni viszonyokat, mulatozást, szenvedést és nemzeti mítoszokat – ugyanazt a témát, amit később Móricz Zsigmond vagy Mikszáth Kálmán is variált. Kortársai a „nagy magyar mesemondóként” emlegették, mert regényei rendkívül olvasmányosak, kalandosak és népszerűek voltak – egy időben szinte colostokkal vásárolták őket, könyvespolcokhoz mert ultramodernnek és „hyper-coolnak” tartották. A magyartanárok viszont már évekkel ezelőtt jelezték, hogy az elavult nyelvezet, és a hosszadalmasság miatt nehéz az iskolákban tanítani. Az egyetemen gyakran csak egyetlen novelláját, A átkozott ház címűt olvastatták velünk. Ez a rozzant ház egyetlen kísértetéről szóló történet önmagában is érdekes választás: egyrészt újításnak tűnik, másrészt mégis kötelező olvasmánnyá vált. Közben neki még arra is volt mersze, hogy ironikusan kezelje a finnugor rokonság elméletét, valami „Jókai bableves” képzetével összekötve, és voltak jellegzetes, kissé nyers aranyköpései is, például a „fingjunk vagy ugorjunk most” típusúak…
Discover more from Skizofrénia underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.