Hozzászólások
-
Bejegyzés
-
Ennek a naplónak egy időre egy kicsit annyi lett, mert összesen 9 hetet töltöttem bent a pszichiátrián, és az, hogy most száraz a zsemle, vagy nagy ritkán puha, és olyankor mind a kettőt meg lehet enni, nem bír túl nagy információs értékkel. Persze, erre az időre felfüggesztem a paleo diétát, azzal szerintem nem is tudnának szolgálni, nem is kell, ennyit szünetet kibír mindenféle diéta. Annyira nem viseltek meg a történtek, mint amennyire meg kellett volna, szóval már az első „szabad” napomon elég virgonc voltam, néhány ott felgyülemlett h#lyeséget meg is osztottam a Facebook ismerősökkel:
„És akkor már csak egy tisztázandó kérdés maradt, hogy a pszichiátria tartalmazza-e az antipszichiátriát, vagy az antipszichiátria a pszichiátriát, mert utóbbi esetben 3 istállóm van, mint Szent Varecza László Halottnak: a nyíregyházi pszichiátria a sakkistálló, a nagykállói 2-es a piacistálló, a nagykállói 1-es pszichiátria pedig a táncistálló (kancaistálló), ezeket én uralom a szellemi térben. Egyébként a legjobbakkal is előfordul, hogy néha befekszenek a saját pszichiátriájukra, úgy hallottam, ezekről csak ennyit…” Persze, ez vicc, és csak részben komoly, de ez jutott eszembe, na…Mindjárt vége a hónapnak, jaj de izgi, elvettem pár saját mémet, ide, a fórumba, még Schopenhauer helyett elolvasom gyorsan Nietzsche Ecce Homoját, ami, hát, hogy is mondjam csak, ilyen túl hosszúra nyúlt önéletrajz, amit manapság már nem vennének jó néven a HR-esek, és nem is felel meg sem az európai formátumnak, se semmilyen szabványnak, de a szerző abban már élen jár (vagyis úttörő), hogy félreteszi a kötelező álszerénységi köröket, és hosszasan laudálja, vagyis méltatja magát, és az életművét, azt is kiemelve, hogy könnyen bele lehet halni az olvasásukba (bár, szerintem nem pontosan úgy, ahogy a szerző gondolta). Akkoriban ez egy veszélyes világ volt, könnyen bele lehetett halni Goethétől Az ifjú Werther szenvedéseibe, vagy Seress Rezsőtől a Szomorú vasárnapba. Ma már ilyesmibe hál’istennek nem szoktak belehalni (pedig még csak oltás, vagy mi, sem kell mindezek ellen). Szerintem holnapra írok egy hó eleji valamit, az idei hónapból 1-2 könyvet áttoltam a jövő hónapra (Tartozik a 389-es átvezetési számla, követel a 381-es, pénztári számla, szumma ikszkalap faszkalap, a viszont látásra a nemsokára…)
Úgy látszik, a naplóírás, vagy ha úgy tetszik, egózás ritkább vendég lesz errefelé, mint számítottam rá. Ami ide tartozik még, egyébként, azon kívül, hogy ittam, mint az állat, hogy felkerült Szilágyi Attila egy írása egy bizonyos gyarmattartó törekvéséről, írtam egy nagyon jó Feldmár András könyvről, a legújabbról, a Diagnózisok homokozójáról, és egy újabb Peter C. Gøtzsche cikk, a pszichiátriát, pláne gyerekpszichiátriát ellenzőknek nagyon jó szolgálatot tehet. Aztán nézegetem még a gyerekkönyv kritikámat, most már ideje lassan elküldeni, illetve benevezni egy naplóíró pályázatra. Nem utolsósorban erre gondolva folytatom itt is a naplót, vagyis gépház-blog féleséget. Na, most csak ennyi, mindenkinek a legjobbakat! 🙂 Ja, még annyi, hogy megcsináltam a levelezőszervert, és ezzel a húzásommal elértem, hogy megint lehet reggisztrálni az oldalra (már aki akar). Na, meg egy bambi… 🙂
Akkor legyen úgy, hogy próbálom én tartani azt, hogy naponta ide is egy bejegyzés, illetve a blogra is, de akkor ne legyen már „prolléma”, ha néha kimarad egy nap… Ez a „prolléma” szó csak azt próbálja szemléltetni, körülbelül, mennyit is ér, ha idegen nemzetiségű „szakemberek” dolgoznak az itteni „mentális bizniszben”, hát, jóval kevesebbet a 0-nál. Hát, ha annyival nem tisztelsz meg, hogy a saját fasisztáidat küldöd rám, hanem még külföldről importálsz tőlük is 100x h#lyébbeket, akkor meg miről beszélünk? Pessze,”sok, óccó”, de talán nem biztos, hogy ezen a területen kellene ezt a nézőpontot érvényesíteni… A blogra elkészült egy Bullet Journal-os bejegyzés, aminek kapcsán kezd megvilágosodni előttem, hogy van már pár saját gyártású mém, és jófej humor, aminek az ügyében lépni kellene már valamit… Na, nem pont önfeljelentésre gondolok, hanem hogy talán lehetne valahol külön gyűjteni őket… Az idei év hátralévő része valószínűleg DIY-lázban fog telni, van 1-2 ilyen témájú bejegyzésem, ha a kajálósokat is ide számítjuk, akkor vagy 5. Persze, ezek között a legtöbb DIY-zés csak pszeudo-DIY-zés, vagy DIY-s poénkodás, attól még ötleteket adhat… Igen, és még azt vettem észre magamon, hogy soha nem mondom meg direktbe, hogy ezt csináld, vagy azt, így gondold vagy úgy… mint másoknál látom… Talán nem is lehet ilyet csinálni a helyzetemben, mert leperelné rólam a gatyát is a pszichiátria… Bár, mások ilyen irányú észosztását megosztom, ha úgy látom jónak, illetve kommentálom. Mostanában leginkább csak dr. Josef Witt-Doerring-ét, minden valamire való mentális oldalra kell egy „házi” pszichiáter, akkor is, ha leginkább antipszichiátriára hasonlít, amiket megoszt. Egy-két Mad in America cikk, egy-egy jó Szilágyi Attila írás, és máris kész az oldal jelenlegi látképe. Jó, mentem. Twitterre kevesebbet írok, inkább majd ide igyekszem minden nap valamit. Inkább kárba menjen, mint pocsékba. 🙂
Nahátakkor, úgy látom, van igény az őszinte szóra, szóval, ami megment, az az, hogy a kritika s Kortárs pályázatára végső formába ömlött, amúgy meg rájöttem, hogy a verses projektem, az Írtál-e nőkről bunkó verseket? is lezárásra kellene már lassacskán, hogy kerüljön, legalábbis az első fejezete, amit hosszú vajúdás előzött meg, de végülis nem „inter urinas et faeces nascimur” született, hanem teljes fegyverzetben, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből, pattant ki a Facebookra, egyelőre. Aztán egy nagyon nagy olvasási pojektben vagyok, Marshall McLuhan Gutenberg-galaxis című könyvét tanulmányozom. Hát, azért elképesztő. Remélem, még ma tudok írni róla. Az egyik legdurvább könyv, amit valaha olvastam. Szerencsére, jó értelemben. Ha már, ugye, szerepeltetem a világfalu terminusát a versezeteim alcímében, úgymint Világfalu: Szatellit, tabletta, kontroll. (Jelentés: Egy kémiailag sterilizált skizofrén egyed
nemi fertőtlenítése népességtervezési okokból) Megtekintéséhez át lehet fáradni a másik, „Versek” menüpont alá. Amúgy mindenkinek jó hate-főt és hate-kezdetet (#ihateitthere)… Azért annyira nem vészes, remélem.
