A könyv egy Feldmár Andrásról készült portréfilm kivonata, amit Fliegauf Benedek készített. Rövid fejezetekből áll, mint ahogy Feldmár András: Van élet a halál előtt? című művében is rövid előadásokat tart. (Egyébként én sem vagyok az időrabló szócséplés híve az írásaimban.) Ezzel akarja felébreszteni a hallgatóságot, és kérdésekre sarkallni. Sajnos a könyv nem ad lehetőséget interakciókra, vagyis kérdésfeltevésre, pedig az előadások után Feldmár szerint ennek lenne létjogosultsága.
Folyamatos hipnózisban élünk. Arra vagyunk kondicionálva, amire szuggeráltak minket a szüleink és a társadalom. Ebből a hipnózisból nagyon nehéz felébredni. Valakinek egy életen keresztül sem sikerül. A gyerek élménye ijesztő, amikor felkel, és mindenki alszik körülötte. Az alvók viszont aludni akarnak, nem fogják jó néven venni, ha felébresztik őket. Ezt az állapotot igyekeznek bármi áron fenntartani.
A könyv felfogható a Tudatállapotok szivárványa kiegészítésének is. Amennyiben még több tudatállapotról értesülünk belőle, kezdve a hipnózistól, amiből inkább csak felébredni érdemes. A különböző drogok hatásaiig, amelyeket a szerző ítélkezésmentesen bemutatni igyekszik. Szó esik benne pszichiátriáról. Azaz, hogy a pszichiátria főleg színészetből áll (erre magam is rájöttem), tehát orvososdit játszanak.
A kábítószerekre való rászokás okai
Olyan kábítószerek hatásait mutatja be, amiről a társadalom csak a negatív hatások leírásáról értesül. A heroin például elnyomja az egyén fájdalmát. Amit nap nap után cipel magával. A kokain kb. tízszeresére növeli a gondolkodási kapacitást. A gondolkodás felgyorsulásával, és az asszociációk feldúsításával. Igyekszik megérteni, mi mozgatja, motiválja ezeknek a szereknek a használóit. És azzal zárja le a témát, hogy ha valakinek megér ez az intenzív élete az élethossz megrövidítését, nem követ el bűnt maga ellen.
Beszél még az LSD-25, a varangyos béka mérgéről, az 5-Me0-DMT-ről, és az ayahuasca-ról is. Az LSD-vel köztudottan ő maga is kísérletezett. És terápiás célú felhasználásában is segédkezett. Mint mondja, nem „árulja” a szert, de akik amúgy is ki akarják próbálni, általában rendelkeznek vele, és ő csak segítést, vezetést, (ellen)őrzést vállal. Maga is kipróbálta a 5-Me0-DMT-t is, ennek élményeiről is ír, és a könyv az ayahuasca leírásával zárul, mint ahogy egyébként Máté Gábor Normális vagy című könyve is.
Antropológusok leírták, hogy azok a törzsek, amelyek használják az ayahuasca főzetéből készült teát, kiegyensúlyozottabbak azoknál, akik nem. Antropológusok írják le a keleti hagyományokban a skizofrénia kétféle kezelését, akik a sámánisztikus megközelítést alkalmazzák, három hét alatt gyógyulnak ki a skizofréniából, nyom nélkül, ellenben akik a nyugati orvoslásra bízzák magukat, életük végéig sem.
A véleménye kissé összecseng Thomas Szasz Szertartásos kémia könyvében kifejtettekkel. Talán kicsit óvatosabban fogalmaz, nem száll síkra a drogok legalizációjáért, nem kifejezetten öngyilkosság-párti, és nem akarja mindenáron megszüntetni a pszichiátriát. Thomas Szasznak ez a könyve még várhat…
Van élet a halál előtt? · Feldmár András – Fliegauf Benedek · Könyv · Moly
Discover more from Skizofrénia underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.