
Septuaginta, Vulgata, Itala cím a korai Biblia-kiadások neveit hozza be újra a köztudatba, eleveníti fel, és enyhe utalás arra, hogy ideje az Újszövetségbe is belekezdeni, mivel az Ószövetségen, Kalevalán, Odüsszeián már sikerült átrágni magunkat, újabb antik olvasmányok után nézhet az ember. Ne ijedjen meg senki, prédikáció nem lesz (sem homilia, sem sermo). De itt az ideje, hogy odatartsuk a másik arcunkat is a klasszikus olvasmányoknak. Csupa nagyívű régi nagy klasszikus vár még az új hónapban olvasásra, kommentálásra, lapszéli jegyzetelésre, pl. Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet, Marshall McLuhan: A Gutenberg-galaxis, vagy éppen George Orwell: 1984. Nem gyenge felhozatal.
Sajnálatos balesetek, örömteli jóesetek
Augusztus elején történt egy sajnálatos esemény, ami miatt a blog hetekig szünetelt, jóformán. Vagyis kényszerpihenőre ment. De a hónap végén volt örömteli esemény is, ami egy új szerző feltűnését hozta magával, Szilágyi Attila személyében. A végén még egész média-szerű arculata lesz az oldalnak, ha az egyéb tervek is valóra válnak, bejönnek. Ne feledjük, „nemcsak a mainstream média a média”. Mondta valaha is egy nagy médiaelméleti szakember, végzettségét tekintve kommunikátor és újságíró hibrid szakos egyén, vagyis én. Na, „félre a tréfát, űrhajós vagyok, gyújts be még egy rakétát„, illetve „te még iskolába jársz, nekem ne magyarázz„. Szóval ha túljutottunk ezen Tankcsapda és Auróra idézeten is, és még mindig tart a szöveg, akkor még nem értük el a 300 szót, ugyanis ennyit követel meg a SEO-bővítményünk, illetve várna el, hogy tűrhető helyen hozza a szöveget a Google találati listájában.
Akkor az új tanévben sok sikert kívánunk minden diáknak az iskolakezdéshez, a 3. világháború el-nem-kezdéshez (rendszerint ilyentájt őrülnek meg ebben az industry-ban is az érintettek, vagyis a felek). Humanizmusunkat aggasztja, hogy Európa szélére visszaóvakodott a háború, a pszichiátria 1-2 dolga (bár van, akit már a puszta léte is), illetve aggaszt/foglalkoztat a mesterséges intelligencia túlzott jelenléte is. Annak ellenére, hogy az oldal grafikai arculata és némely megoldása (például a MI-vel legeneráltatott cikk) rájátszik arra, hogy kritizálja a mesterséges intelligenciát, miközben maga is aktív felhasználójává válik.
Hát, igen, Salve mundi salutare, (Üdvözégy, világ megváltója) hogy stílusosan fejezzük be, vallásos szellemben, egy kis Imitatio Christi-vel (Krisztus utánzása, követése, intertextualitásba bevonása). Lám-lám, ilyen az, ha valaki túl sok, hogyúgymondják, „Bőcsességet” halmozott fel Borsodban, az irodalmi nyelv mellett. És mégsem ment szét a feje mindezidáig sem a sok „okosságtól”. (Amin ez egyszer nem a marihuánát értjük, hanem a valódi, mobilizálható tudást, amiről számot adni igyekszünk).
Utóirat
A Vizsolyi Bibliát sohasem lopták el, vagy ha igen, már régen visszavitték. Tótfalusi Miklós nyomdász és az öregdiák mozgalom úttörője is megnyugodott perbe fogott Szentírás-, Comenius- és Balassi kiadásai illetve Szenczi Molnár Albert zsoltárfordításainak kinyomtatása után. A Gutenberg-galaxis szép csendben várja a 2. eljövetelét. Aludj el szépen, kis Robi, és ne irkálj össze ennyi ökörséget…