A szervezett zaklatásról, vagyis „organic stalking”-ről lesz szó, főként Dr. John Hall Guienea Pigs című könyve alapján. Mondhatnék „gang stalking”-ot is, ugyanis tanúja voltam egynek egy Petőfi utcai lépcsőházban, sőt, még „utcaszínház”-at is volt szerencsém látni, a parasztelosztó (ja, bocsánat, paraszt-újraelosztó) előtt, nem is egyszer, sajnos a végén nem tapsoltam… Egyszemélyes utcaszínházat Miskolcon is láttam, de az semmi sem volt a nyíregyházihoz képest. Aki azt gondolja, hogy a bűnözés Újfehértónál kezdődik, és Nyíregyházán csak aranyos gombaházak, és színes házak (zöld-fehér-sárga-piros, ó), és szép parkok vannak, az most nyugodtan kihagyhatja ezt a bejegyzést, mivel nem teljesen neki való… Továbbá láttam már gyors mentőt, lassú mentőt, ház előtt posztoló mentőt, mögém lopakodó mentőt, zebrán sétáló mentőt, szerintem olyan kunsztot már nem tudnak bemutatni lassan, amit még nem láttam, amióta itt egy valaki (aki különben egy nagyon kedves és vicces illetőcske, és aki a kis, büdös, bezárt helyek és autók nagy rajongója) a sürgősségi beszállításról írta a pszichiátriai szakdolgozatát.
Ó, azok a szép ’60-as évek (kedvenc korszakom)
A szervezett zaklatás egy valóban létező jogi terminus az USA-ban (azt hiszem), és akkor nyert bizonyosságot az egész jelenség létezése, amikor is 1971-ben betörtek az FBI-hoz, pontosabban Daniel Ellsberg pszichiáterhez, és napvilágra került és sajtónyilvánosságot kapott az FBI-nak a COINTELPRO fantázianevű műveletéről, aminek irányítása William C. Sullivan nevéhez fűződik a ’60-as évektől, és aki rejtélyes vadászbaleset áldozatául esett nem sokkal a bírósági vizsgálat megindítása után.
A COINTELPRO-ról is úgy tartják, mint az MK-ULTRA-ról, hogy napvilágra kerülése után valószínűleg folytatódott tovább más fedőneveken. Számomra az is hihetetlen, hogy mikrohullámú fegyverekkel manipulálják a skizofrének agyát, először kezdik a hallható tartománnyal, amikor az illető hangokat hall (auditív hallucinációk), majd jönnek az emberi hallás által nem érzékelt frekvenciák (ezek okozzák a téveszméket). De lehet fordítva is… Persze, aki kiröhögné a mikrohullámú fegyvereket, elmondanám, hogy a zaklatás mindig a kor aktuálisan elérhető legmagasabb technikai színvonalán „játszik”, jelen esetben mobiltornyokon keresztül, és 5G-n. Ezt nem úgy értem, hogy fel kell gyújtani a mobiltornyokat, és az 5G-t, hanem úgy, hogy ma már csak az nem hallgat le valakit, aki nem akar (akár a rendőrségi URH-t). „Alkalmazásokon”, vagy „appokon” keresztül, ami csak egy szinonimája a program kifejezésnek.
Kormányműveletek? Háttérhatalom?
Azt sem feltétlenül osztom, hogy mindenáron „a kormány” csinálja, vagy a „háttérhatalom”, elég, ha összeáll hozzá egy megfelelő érdeklődéi körrel rendelkező lakótelepi kollektíva. Ügy úgysem lesz belőle, mert papíron ilyesmi nem is létezik. Miért is létezne? Közüzemi csalások sem léteznek, és ráadásul azt végképp felejtsük el, hogy idősekre vagy rokkantnyugdíjasokra specializálódott bűnszervezetek, amikben tiszteletben álló jogászok, szociális munkások és gyámügyi hivatalnokok működnek együtt. Elfekvők sincsenek, ahol fizetség ellenében sem látják el a beteget. Akkor se higgyük el, ha valamelyik média erről tudósít, ha kellemetlen, nyugodtan görgessünk tovább, nyugtassuk magunkat azzal, hogy „fake news”.
Az ilyen értelmű posztoknak eléggé alacsony a nézettsége, és hamar le is kerülnek a napirendről, a bevétel pedig a nézettség alapján generálódik, akkor mi van? Örömújságírás van, informatikai nyelven a felhasználói élmény számít, arról szólnak a hírek, ami a legtöbbeket érdekel, az újságíró gyakran nem tehet róla, hogy az olvasó követeli meg, hogy elhülyítsék a sokszor 8-12 órás munkanap után (vagy amúgy is). Amiről nem tudok, nem is létezik. („Ha nem tudom, nem fáj.”) Amúgy az internetre nem azért kerültek fel annak idején a „hírportálok” sem, hogy a híreket „összegyűjtsék”, hanem azért, hogy „megszűrjék”.
A COINTELPRO műveletek 7 pontja
Ez egy sokkal egyszerűbb, és sokkal fapadosabb módszer, viszont olyan szintű társadalmi beágyazottságát kívánja meg az egész műveletnek, ami elképesztő. Valójában pszichológiai hadviselés a lakosság egy ország saját lakossága ellen. Az FBI bizonyos csoportok ellen alkalmazta, mint a kommunista szervezetek, nőjogi aktivisták, fekete nacionalisták, emberijogi szervezetek, az amerikai indián mozgalom, stb. A-nar-chis-ták-ról már nem is beszélve. Részben sikeresnek mondható, mert ez a COINTELPRO művelet bizonyítja, hogy az emberek aljasságának csak a képzelet határt. Csak úgy tudták lebuktatni az egészet, hogy konkrétan betörtek egy irodába, és onnét iratokat hoztak el. Ma már, szerencsére, nem tárolnak irodákban ilyesmit. A lebukás esélye még kevesebb, szóval szabad a vásár. Miről szól hát ez az egész COINTELPRO művelet? Egy fejletlenebb változata annak, hogy valakit pszichológiai terrornak tegyenek ki, és depresszióba, egyéb betegségekbe kergessék, vagy akár skizofrénné tegyék.
Az ilyen művelet elsődleges áldozatai elsősorban is egyedül élők, szinglik, elváltak és özvegyek, lényeg az, hogy nagyobb számban fordul elő egyedül élők, pláne nők körében. 1. Elsősorban követik és megfigyelik az áldozatot a nap 24 órájában, bármit is csinál, bárhova megy, utazik. 2. Gyakran feltűnnek az áldozat otthonának környékén és ügyeinek intézése közben. 3 betörnek az áldozat lakásába, amit gyakran alaposan felforgatnak és átkutatnak. 4. Vulgárisan zaklatják az áldozatot nyilvános helyeken. 5. Karaktergyilkosság az áldozattal szemben, pletykák terjesztésével a szomszédok előtt, a munkahelyen és a környéken. 6 Megrongálják az áldozat járművét vagy személyes tulajdonát. 7. Hangos zajokat keltenek az otthona vagy munkahelye körül. A szomszédokat gyakran győzik meg hamis FBI-os papírokkal az elkövetők, és attól kezdve nekik dolgoznak. Az egész művelet az áldozat izolációját szolgálja. Szóval ez a fajta zaklatás gyakran oda vezet, hogy az „áldozatnak látnia kell a doktort”, gyakran pszichiátert.
HIGH-TECH zaklatás, LOW-TECH pszichiátria
A pszichiátriának pedig megvannak az eszközei az ilyenfajta emberek diagnosztizálására. A rendőrség általában ilyen esetekben a sértettet, mint szavahihetetlen elmebeteget, elutasítja. Amerikában nagyon kis százalékban sikerül az ilyen bűntettek elkövetőit rács mögé juttatni. Bár, igazából, a mai viszonyok kedveznek az ilyen kis COINTELPRO-zásnak. Van, ugye a sokat emlegetett digitális szakadék, a lecsúszott emberek, ha szót is emelnének ilyesmi ellen, az interneten a hangjuk elveszne a tömegben.
Régebben beszélgettem a HIGH-TECH technológiai zaklatás, és a LOW-TECH pszichiátria összejátszásáról, illetve kapcsolatáról. Ebben, mondjuk, tévedtem, mert a pszichiátrián minden színészkedés, színjátszás, még a lepattantság, és lepusztultság is. Több közük van a HIGH-TECH zaklatáshoz, mint gondolnánk. Már akkor leeshetett volna, amikor „véletlenül” pont Daniel Ellsberg FBI-pszichiáternél voltak az iratok…
* Az utcaszínház mintegy egy órán át tartott. Edit nem volt otthon, a tanárnő magabiztosan, peckesen járkált a lépcsőházban, forgatta a kulcsait a karikán, hogy ami most jön, olyat még biztos nem láttam. Pedig láttam, de mindegy. Miskolcon például az egyik játékom egyik szereplője elevenedett meg a szemem előtt, de az csak egy egyszerű, hosszú úton közlekedő nő monodarabja volt. A mostani színházi előadás a Bástya előtt zajlott le, a felvonások között a kis Niki felbukkanása jelezte a jelenet végét (persze, szeretjük Nikit, de jobban az igazságot). Az Első felvonásban egy Editet játszó nő bukkant fel az utca túloldalán, és azt játszotta, mintha a szemben lévő idősek otthonába akarna bejutni, ahol régen az anyja lakott, matatott a zárral, játszotta a fejét, mintha megbolondult volna, és mindenáron be szeretne jutni. Az első felvonás lement, szinte rögtön folytatódott a másodikkal: újra Editet láttam (természetesen ezek az Editet játszó nők maszkban voltak), ezúttal csavargóasszony képében, és elment mellettem, és láttam bemenni a saját lépcsőházába. Látszólag Judit nénivel jöttek, aki aztán átment az út túloldalára. Ezután téblábolni kezdtem, és mire Edit után mentem volna, már csak egy vörös szakállú hajléktalan kinézetű férfi szatyroskodott a bejárati ajtó előtt. Nem engedett be, tette ott a nyomorultat, turkált a szatyrába, szerencsétlen pózokat vágott, még egy cigit is elszívtam őt nézve, mintha valami koldustáncot mutatott volna be, szerencsére a koldussztriptízt már nem kellett végignéznem Vörösszakáll bemutatásában. Itt lett elegem, és hagytam el az előadás helyszínét, lehet, hogy még folytatódott volna, de inkább leléptem, nincs nagy véleményem a színházról. Természetesen erre utólag aztán ráfognák, hogy mindez hallucináció, ami már csak azért sem lehetséges, mert vizuális hallucinációim tudtommal nincsenek, és a hallucináció szó maga is tulajdonképpen csak ugyanolyan, mint a mágia, megmagyarázhatatlan jelenségek észlelésére használjuk. Köszönöm az utcaszínházat, jól esett, beperelhetném zaklatásért az egész környéket, de minek?
Discover more from Skizofrénia underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.