Már nagyon régen olvastam a Sátántangót. Úgy maradt meg az emlékezetemben, hogy „valami részeges orvos feljegyzései”. Nem nagyon tetszett első olvasásra. Lehet, hogy az volt a baj, hogy részegesek voltak mind a szereplők, mind az író, mind az olvasó; ezen a hármas „ködön” nehezen „jön át” a regény mondanivalója. Pedig a regény nem egyszerűen posztmodern mű, ami „hamar bekerült a kánonba”.
A regény egy „megfigyelőállam” leírását adja, az 1985-ös (vagy még korábbi) évek Magyarországáról. Egy telepen játszódik, ami könnyen elképzelhetővé teszi, hogy a szereplők az alkohol ködén keresztül is szemmel tartják, figyelik egymást. Végülis 1984, Nagy Testvér története egy vidéki közegbe ágyazva, ahol nincs tudomásuk az embereknek sem a politikáról, sem a Nagy Testvérről, az egész tájékozódási horizontot betölti a megye (vármegye?) és a közeli vidéki városok, kocsmák szűkös levegője. A legmasabb tekintély, ameddig az emberek ellátnak, a századosi rang, és a Százados személye.
Egy állam, ahol nem ritka az sem, ha csoda történik: Irimiás és Petrina feltámadása pozitív csoda, míg Estike feltámadása horror-számba megy. Irimiás személye bibliai felhangoktól sem mentes. Bár egyetlen csodálatos tulajdonsága, hogy „tud gondolkodni”, ezzel már kiérdemli a „mester”, „csodetévő” és egyéb biblikus jelzőket. Valóban, figyelme kiterjed sok mindenre, valamiféle hálózatról beszél, ami alapján érzékeli a környékbeli történéseket (csak nem a kocsmahálózatról beszél?).
Irimiás gondolkodása sokrétű: Máshogy beszél a közvetlen környezetével: Petrinával és Horgos Sanyival, szinte versekben és rébuszokban. Másképpen beszél a telepiekkel, akik előtt folyamatos beszédeket tart, szinte modern messiásként szerepel előttük állandóan. És másképpen beszél a rendőrségi jelentéseiben, amik feladják a leckét a rendőrségi fogalmazóknak. Szerintem az utolsó előtt fejezet az egyetlen vicces rész a könyvben, amikor a fogalmazók próbálják kibogozni Irimiás mondanivalóját.
Irimiás valóban nagy gondolkodó: Korátmegelőzve kiszervezi (crowd-sourcing) a besúgást a telepieknek, méghozzá egy évi járandóságuk fejében. Valójában, ha úgy vesszük, lenyúlja egy éves bérüket, cserébe a saját spiclijeivé teszi őket, elhelyezve a környező településeken.
Discover more from Skizofrénia underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.