Jungos vagy, vagy Freudos? Petőfis vagy Aranyos? Szandis vagy Dórás? Fideszes vagy Tiszás?
De most komolyan… Elágazások a kultúrában? Vagy csak sima rossz közérzet? Talán pont ez a különbég kettőjük között… Ami Freudnál rossz közérzet, az Jungnál jó közérzet, ami Freudnál halálösztön, az Jungnál életösztön, ami Freudnál tudományos guruképzés, az Jungnál spiritualitás… Jung pszichotikusokkal foglalkozott elsősorban Freud kiszállt a neurózisnál, esetleg a hisztériánál. Mégis Freudot tartjuk tudományosabbnak, minden túlhajszolt szexualitása ellenére is (vagy talán pont azért). Freudot elsősorban könyvein keresztül ismerjük, persze Jungot is, de az utóbbi időben mintha felkapta volna valamiféle népszerűsítő (ál)tudományosság, főként az árnyék-én, és a kollektív tudattalan elméletei kapcsán.
Szóval Jungot felkapták más szerzők is, „kivonatolták”, mint ahogy a YouTube-on is… Mindig is kíváncsi voltam az ilyen népszerűsítő videóira (amik Freud esetében nem játszanak, ugye…) Tegnap este sikerült is megnéznem egyet. Szóval Carl Jung beszél arról ebben a videóban (állítólag), hogy az agy meggyógyítja a testet, mindenféle orvostudományi dolgot kiegészítve. Rögtön a placebóval példálózik, ugye, hogy az mennyire jó már (sokan innen indulnak, tulajdonképpen Jung nyomán). Ahhoz képest, hogy Jung volt a pszichiáter (és Freud a neurológus), Jung spirituálisan sokkal nyitottabb. Ha ma élnének, gondolom, ilyeneken veszekednének (lehetne éppen csinálni egy ilyen elmetudományi Hacsek és Sajót):
– Te vagy a pszichiáter!
– Nem, te sokkal pszichiáter-szerűbb vagy, hiába én vagyok a pszichiáter!
Szóval, Jung (vagy aki kivonatolta), azt ajánlja a Jungnak tulajdonított gondolatok között, hogy az Isten szerelmére, figyeljünk magunkra jobban, a táplálkozásunkra, az alvásunkra, a gondolatainkra, elsősorban. Tartsuk kontroll alatt magunkat (vagyis monitorozzuk, figyeljük), és a változás kisebb, apró lépésekben fog jelentkezni. Főként a fájdalom, fáradtság, magas vérnyomás dolgaival példálózik, talán nem véletlenül.
„Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem lehetünk biztosak a pontos forrásukban.” (Petőfi Sándor)
No offense, csak, mondjuk, ez az emailezés egy kicsit meredek volt Jung papától. Amúgy egész jó.
Szóval, mint ahogy nem kell mindig nyelvtannácinak lenni, nem kell mindenkinél tudományosabb tudománykritikusnak sem, Jungban amúgy is van valami meditatív önsegítő-könyvszerűség, ami sajnálatos módon Freudban nincs meg, így történhetett meg a nagy eset, hogy végighalgattam ezt a jungos podcastot (mindenesetre nem bántam meg, estimese helyett is jó volt, osztom, sőt, adom):
Discover more from Skizofrénia underground - Újraolvasva
Subscribe to get the latest posts sent to your email.